Lendva várost egykor vízjárta, helyenként mocsaras terület vette körül, ezért a település magja és főutcája a Lendva-hegy oldalában húzódva alakult ki. A főutca a város identitásának alapvető jelképe, változásai mögött pedig a település történelme bújik meg. Elnevezése is hűen tükrözi a történelmi sorsfordulókat, hiszen a korabeli és mai Fő utc(z)a volt már Horthy Miklós út és Partizán utca is.

A város jellegzetes, ma is meghatározó arculata a barokk korban kezdett kialakulni, majd a polgárosodás idején, az osztrák–magyar kiegyezést követően erősödött meg. A főutca ma is híven őrzi a monarchia idején épült polgárházak sorát, néhány szecessziós stílusú villát és jellegzetes középületet, amelyek tanúskodnak a város fejlődésének felgyorsulásáról.

A főutca lelki központja a barokk stílusú Szent Katalin-templom. A vidék építészete egyik régi gyöngyszemének számít továbbá a barokk és a reneszánsz stílus elemeit egyaránt magán viselő egykori Korona szálló, amely 2006 óta városházaként működik. Magyarország Lendvai Főkonzulátusának székhelye pedig az egykori Alsó-Lendvai Takarékpénztár klasszicista stílusú épülete, amely eredeti formáját 2018-ban nyerte vissza.

A 19. és 20. század fordulóján az építészetben a múltba való visszatekintés volt jellemző, s ezt tükrözi a főutcának az 1900-as évek elején épült több épülete is, például a neoklasszicista stílusú egykori Királyi Járásbíróság épülete, vagy a polgárosodás múzeumának helyet adó neobarokk épület, amely a Muravidék egyik legimpozánsabb épülete.

A 20. századi modern építészeti irányzatok közül Lendva arculatának formálásában a szecesszió volt a jellemző. A főutca legszebb szecessziós épülete az úgynevezett Balkányi-ház, amelynél a népművészet díszítőelemeit használták fel. A szecesszió és a neobarokk stílusjegyeit pedig a Laubhaimer-villa ötvözi, amelyben ma a könyvtár működik.

A főutca kapcsán, amelyhez mindmáig hozzá tartoznak a templomtéri gesztenyefák és a mindig készséges, udvarias mosollyal köszönő albán cukrászok, véget nem érően lehetne mesélni a sorsfordító időket megélő, tekintélyt sugárzó középületekről, a megannyi polgárházról, a rengeteg kis üzletről, vendéglőről, kézműves műhelyről és számos családról, akik az idők folyamán lakták a főutcát. Az ő életükről, cselekedeteikről tanúskodnak az épületek, és emlékeztetnek Alsólendva aranykorára.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Bánfi Szilvia (2008): A polgárosodás szolgálatában működő alsólendvai nyomda. In: Lendvai Kepe Zoltán (szerk): Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave – Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása. Lyndvamuseum 2. Lendvai Galéria és Múzeum, Lendva. 25–51.
• Galli Károly, Halász Albert, Marton Jenő (2015): Csodaszép Szlovénia. Útikönyv. Hibernia Nova Kiadó, Budapest. 29–31.
• Göncz László (2009): Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 44–58.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): A Muravidék építészete a barokktól napjainkig. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 16–18.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): Egy muravidéki barokk gyöngyszem. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 36–38.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): A lendvai Tomka-házak. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 51–53.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2013): A fő utca – a város identitása. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendave. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 114–115.
• Lazar Beata: Lendva óvárosának története. Lendva Község, Lendva.
• Tomka Tibor (2013): A városrendezés korszaka. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendave. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 122–123.
• Rajnics Viktória (2006): Szlovénia. Útikönyv és térkép. Tábla és Penna Könyvkiadó, Budapest. 82–84.
• Somogyi Krisztina szerk. (2020): Magyarország Főkonzulátusa Lendván – Az Alsó-Lendvai Takarékpénztár továbbépítése. Építészfórum. https://epiteszforum.hu/magyarorszag-fokonzulatusa-lendvan–az-also-lendvai-takarekpenztar-tovabbepitese-