Szelíd szőlőhegyektől körülölelve, festői környezetben áll a Lendva-hegyi Szentháromság-kápolna, amely a Lendva-patak völgyére tekintve őrzi Lendva városát. Valószínűleg a középkor óta állt katonai erődítmény ezen a helyen, amely a város védelme szempontjából stratégiai fontosságú volt. Az erődítményt jó védhetőségének köszönhetően még a törökök sem tudták elfoglalni a 16–17. századi csatározások folyamán. Egyes történeti források szerint a török ellen zajló, 1603-as Csonka-dombi csatában is jelentős szerep jutott az egykoron ezen a helyen álló erődítménynek.

A törökellenes háborúk lezajlása után, 1727–28-ban a Gludovácz család kezdeményezte, hogy a török felett aratott győzelemért hálából a Szentháromság tiszteletére kápolnát emeljenek a város fölé magasodó Csonka-dombon. A város polgárai így egy barokk stílusú, egyhajós, nyeregtetős kápolnát emeltek. A testes harangtornyot később építették a kápolnához. A bejárat felett lévő kis szoborfülkében megkapó szépségű Szentháromság-szobor látható. A templom főoltárát tíz, a barokk korban nagy tiszteletnek örvendő szent szobra díszíti. A kápolna egyik felújítása során találták meg és itt őrzik Hadik Mihály természetes módon mumifikálódott földi maradványait is, így a kápolna fontos szerepet tölt be a Hadik Mihály mondakörben.

A kápolna altemplomában több jeles lendvai személyiséget temettek el. Itt található a Kakasdi Hajós család sírboltja is. Közülük legismertebb az ügyvéd és királyi tanácsos Kakasdi Hajós Mihály volt, a város polgári fejlődésének élharcosa.

A kápolna környékén található Lendva legrégebbi, ősi temetője, számos művészi kidolgozású régi sírkővel. A Csonka-dombon a kápolna mellett csodálható meg továbbá a Szent Annát és a kis Szűz Máriát ábrázoló szoborkompozíció is.

A Szentháromság-kápolna a körülötte lévő temetővel, a barokk szoborcsoporttal és a kápolnában, üvegkoporsóban őrzött Hadik-múmiával együtt a szlovéniai magyarság izgalmas és értékes kultúrtörténeti emlékegyüttese.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Abraham Klaudia (2013): A Szentháromság-kápolna. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 58–59.
• Göncz László (1996): Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.
• Göncz László (2000): Hadik Mihály története. Dervarics Kálmán helytörténeti író kutatása nyomán. Naptár 2001. A szlovéniai magyarok évkönyve. 82–94.
• Kovács Attila (2013): „Hadikok útján” – monda s valóság apáról és fiáról. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 62–63.
• Szentháromság búcsújáróhelye, Lendva. Búcsújárás honlapja.

http://www.bucsujaras.hu/lendva/index.html