Az 1727–1728-ban barokk stílusban épült Lendva-hegyi Szentháromság-kápolna őrzi Hadik Mihály természetes úton mumifikálódott holttestét. A rézszegecsekkel díszített fakoporsóra, amelyre Hadik Mihály nevét és az 1733-as évszámot írták, 1795-ben bukkantak a kápolna egyik felújítása alkalmával. Dervarics Kálmán, a vidék első helytörténészének közbenjárására aztán a múmiát már nem temették vissza, hanem egy üvegkoporsóba helyezték, majd a kápolna egyik falmélyedésében közszemlére tették ki.

A néphagyomány szerint Hadik Mihály az 1603-as, Bánffy Kristóf vezette törökellenes csatározások egyik hőse, aki egy törökkel vívott párviadal során esett el. A monda szerint halálhírére a vár urának szépséges lánya, Bánffy Piroska kivetette magát a vár tornyának ablakán és szörnyethalt.

Dervarics Kálmán szerint azonban a természetes módon mumifikálódott tetem Hadik II. Mihálynak, a híres Hadik András generális atyjának holtteste, erre utal ugyanis az 1733-as évszám a megtalált koporsón. A Hadik András generális által a lendvai plébániatemplomnak adományozott, úgynevezett Hadik-kehely is azt támasztja alá, hogy a Berlint megsarcoló, Mária Teréziát hűen szolgáló generális atyja nyugszik a Szentháromság-kápolnában. Dervarics leírása szerint a mumifikálódott Hadik Mihály 1733-ban halt meg a fejére kapott sebek folytán, és a Szentháromság-kápolna huzatos sírboltjában a meszes talajnak köszönhetően ellenált az oszlásnak. A múmia teljesen ép, balzsamozásnak nincsen rajta nyoma, s ezért a természeti csodák közé tartozik.

A múmiát a Muravidéken a történelmi hősnek kijáró elismerés mellett évszázadok óta szinte vallásos tisztelet is övezi. Hadik Mihály, akár az 1603-as török elleni csatározásokban halt meg, akár később, 1733-ban, akkor is egy olyan katona, hadvezér, aki a nemzet védelmében ontotta vérét. Hadik Mihály fontos szereplője a muravidéki magyarság mondavilágának, akinek valós történetét a népi emlékezet tovább gazdagította, és idővel történeti hőssé, példaképpé vált. Ismert az a hiedelem is, hogy gyógyító hatással bír, ha valaki megérinti az üvegkoporsót. A Szentháromság-kápolna és az ott található múmia a Lendva-vidék egyik legértékesebb kultúrtörténeti emléke.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Abraham Klaudia (2013): A Szentháromság-kápolna. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 58–59.
• Göncz László (1996): Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.
• Göncz László (2000): Hadik Mihály története. Dervarics Kálmán helytörténeti író kutatása nyomán. Naptár 2001. A szlovéniai magyarok évkönyve. 82–94.
• Kovács Attila (2013): „Hadikok útján” – monda s valóság apáról és fiáról. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 62–63.
• Szentháromság búcsújáróhelye, Lendva. Búcsújárás honlapja. http://www.bucsujaras.hu/lendva/index.html