Az aranycsiku mondája, amely Völgyifaluban keletkezett, szorosan összekapcsolódik a Vaskapuról szóló történettel. A faluban talán nincs is olyan család, ahol ne ismernék a történetet, ami még most is több változatban él. A monda leginkább szájról szájra terjedt, de néhányan le is jegyezték. Terjedése során gyakran fonódott össze más korokból való, például a második világháborúból származó történetekkel. Ahogy a mondákra jellemző, ebben is valós földrajzi nevek szerepelnek: Garai-erdő, Vaskapu, Völgyifalu.

A monda cselekménye a török időkre nyúlik vissza, a törökök portyázásáról, az általuk elrabolt kincsek elrejtéséről és kereséséről szól. Tehát a története a 16–17. századra tehető. A monda érdekessége, hogy a történet alapján többször is kutattak a kincs után, a feltételezett helyén még korszerű gépekkel is lefúrtak a földbe. Ezt elsősorban a kőolajbányászok tették, amikor a vidéken még intenzíven folyt a kőolajtermelés. Mivel Völgyifalu határvidék, Jugoszlávia idejében katonák is járták az erdőt, így ők is tudomást szereztek a mondáról, ezért gyakran kutatták e területet, hátha rábukkannak a kincsre.

A mondát Lázár Lenke tanárnő jegyezte le, aki nagyszüleitől, szüleitől és az idősebb völgyifaluiaktól hallotta a történetet. Napjainkban a téma feldolgozása gyakran szerepel rendezvényeken, versenyeken. Az 1. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola csapata a 2016-os csongrádi Nemzetközi honismereti versenyen úgy mutatta be a tollfosztást, hogy közben az aranycsikó történetét mesélte el nyelvjárásban. A helyi műkedvelő csoportok a témát gyakran kötik valamilyen alkalomhoz, ezzel gondoskodva arról, hogy a történet semmiképpen se merüljön feledésbe. A völgyifalui fiatalok a mondát feldolgozták például a 2013-as völgyifalui farsangi felvonulás keretében, a X. Völgyifalunapon (2019) a kultúrműsor közjátékaként pedig a helybéli gyerekek játszották el a történetet. A IX. Völgyifalunap (2018) egyik akadályversenyét követően pedig a kis versenyzőket az Aranycsikó vitézeivé avatta Mátyás király.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Adatközlők: Szabó János (Völgyifalu, 1919) és Szabó Jánosné Tóth Karolin (Völgyifalu, 1920). Gyűjtő: Lázár Lenke. Völgyifalu, 1975.
• Magyar Zoltán (2010): A völgyifalui Vaskapu. Muravidéki népmondák. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 72.
• Magyar Zoltán (2010): Az aranycsikó. Muravidéki népmondák. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 139.
• Magyar Zoltán (2010): Muravidéki kincsásók 285. Muravidéki népmondák. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 141.
• Szúnyogh Sándor (1991): Muravidék hiedelemvilágáról: az aranycsikó és a Vaskapu nyomában. Naptár 1992. A szlovéniai magyarok évkönyve. Pomurska založba, Murska Sobota. 172–175.