A vindüshus készítése a húsfüstölés mellett a hústartósítás egyik archaikus módja. Nevét a vindőről kapta, ami egy dongás faedény, amelyben kiválóan lehetett tartósítani a vágottzsírt és a vindőshúst.

Disznóöléskor a combhúsdarabokat, az oldalast, a dagadót félretették vindüshusnak. A kihűlt friss húst sóval jól bedörzsölték és közepes hőmérsékletű sütőben vagy kemencében néhány órán át lassan sütötték. A pirosra sült húst hagyták kihűlni, majd a vindőben vágottzsírba rakták úgy, hogy levegő semmiképpen ne érje. Ennek érdekében néhol a tetejére még olvasztott zsírt is öntöttek. A vindőt többször megrázták, hogy a levegő teljesen távozzon a húsok közül, majd a vindőt hideg helyre rakták. Az így eltett hús több hónapig is elállt, egészen aratásig. A zsírban a hús a hosszú hónapok alatt nagyon finom porhanyós maradt.

A vindüshust csak ünnepi és jelentős munkaalkalmakkor fogyasztották. A háziasszonyok kimelegítették a húst a zsírból, és máris fogyasztható volt az ízletes sült oldalas. A vindőshúst azonban fogyasztották hidegen is, kenyérrel, pereccel és hagymával.

A vágottzsírban való hústartósítás, azaz a vindőshúskészítés a hústartósítás egyik archaikus módja, a népi táplálkozás, a népi ételkészítés egyik értékes, régi eljárása, amely csak a Muravidéken maradt fenn. A vindőshús olyan kézműves élelmiszer, gasztronómiai különlegesség, amelyet mind a mai napig készítenek Dobronakon, továbbá a Muravidék egész területén. Az elmúlt évtizedben egyre népszerűbbé vált a hús vágottzsírban való tárolása, hiszen kiváló éteknek bizonyult a hidegen tálalt vindőshús vágottzsírral. A helybeli parasztgazdaságok és vendéglők kínálatában is megtalálható ez az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ételkülönlegesség.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Adatközlők: Bogdán Ilona szül. Szekeres (Dobronak, 1926), Szomi Teréz szül. Bogdán (Dobronak, 1945). Dobronak, 2019.
• Czigány László, Hajas Anikó: A hetési ember táplálkozása. Nótárius. A zalai honismereti mozgalom folyóirata. 1988/1. Zalaegerszeg. 21–29.
• Horváth Otília (2007): Gasztro Muránia. Lenti Város Önkormányzata, Lenti.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán, Tivadar Éva (2014): Hetés népi táplálkozása. Hogy ne menjen feledésbe 3. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.