A Muravidék népi táplálkozásában különlegességnek tekinthető a zsír tartósításának és raktározásának egy archaikus módja, a vágottzsír készítése, amely a disznóvágás második vagy harmadik napján zajló munkafolyamat volt. A vágottzsír készítése egyedülállóan a tájegységre jellemző, többszáz éves hagyománnyal rendelkező élelmiszerkészítési eljárás.

Vágottzsírt a disznó legszebb szalonnájából készítettek. A szalonnát előbb megfőzték, pontosabban csak kövesztették, ami azt jelentette, hogy nem volt szabad erős tűzön főzni. Amikor kiszedték a léből, hideg helyre tették és egy-két napig hűtötték. Igyekeztek arra is ügyelni, hogy minél kevesebb nedvesség maradjon benne. Amikor teljesen lehűlt, lehúzogatták róla a bürkét és megtisztították a húsdaraboktól. A kihűlt szalonnát szeletekre vágták, fatörővel összetörték vagy húsdarálón ledarálták, majd sóval jól összegyúrták. A sós vágottzsírt alaposan beletömködték a vindőbe, jó szorosan és légmentesen, nehogy megpenészesedjen vagy megavasodjon.

A vágottzsírt rétegesen rakták a vindőbe. Ha lesütött húst is tettek bele, ügyeltek arra, hogy a húsok ne érintkezzenek egymással és légbuborékok se keletkezzenek a rétegek között vagy a hús körül. A műveletet addig ismételték, amíg el nem fogyott a hús és a vágottzsír.

A vágottzsírt csak a legritkább esetben használták főzésre vagy a pirítások alapanyagául, hiszen értékes húspótló volt. A vágottzsírt és a vindőshúst tudták a legtovább eltartani, ezért a késő tavaszi és nyári időszakban ették, amikor már elfogytak a füstölt húsok és a szalonnák. A vágottzsírt szívesen fogyasztották és fogyasztják ma is kenyérre kenve, főleg vöröshagymával, zöldpaprikával, paradicsommal, tökmagolajos zöldsalátával vagy tejfölös uborkasalátával, de kiváló ízt ad a héjában vagy meghámozva sütött krumplinak is.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Czigány László, Hajas Anikó: A hetési ember táplálkozása. Nótárius. A zalai honismereti mozgalom folyóirata. 1988/1. Zalaegerszeg. 21–29.
• Horváth Otília (2007): Gasztro Muránia. Lenti Város Önkormányzata, Lenti.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán, Tivadar Éva (2014): Hetés népi táplálkozása. Hogy ne menjen feledésbe 3. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.