A Lendva-vidéken ismert történetek, mondák közül néhány több településen is ismert. Az egyik ilyen a temető megszentségtelenítőinek mondája, amelynek egyik változata Hosszúfaluból származik.

A mondabéli esemény valamikor az 1. világháború előtti években történt a hosszúfalui kocsmában. A falusi legények egy téli napon, amikor hamar besötétedett, biztatták egymást, hogy tegyék próbára a bátorságukat. Azt találták ki, hogy amikor beesteledik, valamelyiküknek el kell mennie a temetőbe, onnan elhozni valaki keresztjét, és ha a többiek látták, azt vissza is kell vinnie. Akadt is egy bátor legény, aki vállalkozott erre a feladatra. Elment a temetőbe, kihúzta a keresztet, elvitte megmutatni a többieknek, és ezzel bizonyította bátorságát. Amikor visszavitte a keresztet, azt véletlenül a kötényével együtt szúrta a földbe. Akkoriban a férfiak mind kötényt viseltek. Nem értette, mi történik, ezért egyre erősebben nyomta a keresztet a földbe. Ezzel együtt a köténye is egyre rövidebb lett. Azt hitte, hogy a halott húzza magához a földbe, amiért megcsonkította a sírját. Annyira megijedt, hogy szívrohamot kapott és szörnyethalt. Mivel sokáig nem tért vissza a kocsmába, a legények utánamentek a temetőbe, ahol holtan találták.

A temető megszentségtelenítőinek mondáját több Lendva-vidéki településen is ismerik, például Felsőlakosban, Zsitkócban, Radamosban és Hídvégen is. A szájról szájra terjedő történetekben közös motívum a fogadásból vagy a bátorság bizonyítékaként temetőből ellopott kereszt és annak visszahelyezése közben a hosszú kötény földbe való beszúrása, továbbá a „tolvaj” halála. A hosszúfalui történet leginkább szájról szájra terjedt, de lejegyzett variánsai is megtalálhatók más településekről.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Adatközlő: Anonim (Hosszúfalu, 1939). Gyűjtő: Magyar Miha. Lendva, 2021. 01. 10.
• Magyar Zoltán (2010): A temető megszentségtelenítői. Muravidéki népmondák. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 130–131.