Szentlászló települést 1338-ban említik először „Villa Sancti Ladislai” néven, de feltételezhető, hogy már az Árpád-házi királyok idejében ezen a helyen volt a határőrterület települése. Lakói a 16. század közepén tértek át a protestáns hitre. Szentlászló először a veleméri református anyaegyházhoz tartozott, majd Szentgyörgyvölgyhöz csatlakozott, amelytől a trianoni békediktátum után szakadt el. Ezután anyaegyházzá szervezték, ugyanis a Muravidéken Szentlászlón volt a legnagyobb létszámú református gyülekezet, továbbá református tanítóval is rendelkezett.

A település 1901-ben épült harangtornyát – mely kettő, a szentlászlóiak adományaiból 1924-ben öntött haranggal rendelkezik – 1968-ban kis templommá bővítették, majd 2010 és 2017 között teljes felújítást végeztek rajta. A visszafogott külsejű templom bejáratánál márványtábla emlékezik a reformáció 500. évfordulójára, melyet 2017-ben helyeztek el. Mellette található a Szentlászlón szolgált református tanítók és lelkészek névsora. 2019-ben a templomban egy Johannus Opus 250-es orgonát szenteltek fel.

A templom belső díszítésében többször visszaköszön a nyolcágú csillag, a kehely és a kenyér. Ezeknek a megjelenését láthatjuk a színes üvegablakokon is. Az úrasztala fölött látható zászlós bárányt Kócán Géza festette, Szentlászlón készült eredeti vászonra. Alattuk a magyar, a szlovén és az Őrségi Református Egyházmegye zászlója található. A falakat körben három jézusi felirat díszíti, kettő magyarul és egy szlovénul: „Ne félj, csak higgy!” „Az én házam imádság háza” „Jaz živim in živeli boste tudi vi” („Én élek, és ti is élni fogtok.”). A templomban fényképgyűjtemény és könyvtár is található.

A szentlászlói református templom, amelyet fennállása óta a helyi római katolikusok is használnak istentiszteleti helyszínként, a dombvidéki református szórványgyülekezet és ezáltal a muravidéki magyarság fontos vallási emléke és kulturális értéke. A református gyülekezet, amelynek központja a szentlászlói templom, nélkülözhetetlen szerepet tölt be a muravidéki magyarság, különösen a Dombvidéken élők identitásának és lelki egészségének megőrzésében.

A templom előtt található Kálvin János első szlovéniai szobra, melyet Kutas László szobrászművész készített, és 2017-ben került felavatásra. Ez a falu első köztéri szobra.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Göncz László (2009): Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 72–73.
• Pataki László (1992): Az őrségi református egyházmegye története. Szabad Tér Kiadó, Budapest.
• Zentai László (2005): A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914. Talma Kiadó, Pécs.
• A Szlovéniai Református Keresztyén Egyház honlapja. http://www.ecclesia-reformata.si/