A bogrács a magyar nyelvben egy szabadtűzi főzőedényt jelent. A muravidéki szlovénok és a muraközi horvátok körében azonban a bogrács szó elsősorban nem a főzőedényre vonatkozik, mint a magyar nyelvben, hanem a benne készített pörköltalapú krumplis ételre. A pörköltalapú ételek, amelyeket itt „gulaš, golaž” gyűjtőnéven ismernek, és az edény, amelyben főzik, minden bizonnyal a magyarság közvetítésével terjedt el ezeken a vidékeken.

Az úgynevezett muravidéki bográcsra jellemző, hogy általában háromfajta hús kell hozzá, marhahús, disznóhús és vadhús. Gasztronómiai értelemben pörköltként készül, azaz a zsíron megfonnyasztott vöröshagymához a kockára vagdalt hús és az őrölt pirospaprika kerül, amit vízzel felöntenek. A különböző eredetű húsok a főzési idejüket szem előtt tartott sorrendben kerülnek a bográcsba. Sóval, borssal és babérlevéllel szokás fűszerezni, ízlés szerint csípős paprikával. A főzés utolsó szakaszában nagyobb szeletekre vágott burgonya kerül a bográcsba, amit annyi vízzel öntenek fel, ami ellepi. Amikor a krumpli kellőképpen megpuhult, borral is fel kell önteni, megakadályozva ezzel a szétfövését.

A bogrács kultúrtörténeti elemzésénél mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy jelenlegi formáját tekintve aligha lehet paraszti, népi ételnek tekinteni. Sőt azt sem lehet elmondani róla, hogy a muravidéki étkezési hagyományok archaikus alaprétegéhez tartozna. Jelenlegi formájában nagy valószínűséggel csak a legújabb korban került a muravidékiek asztalára. A három különböző hús használata révén okkal feltételezhető, hogy a bogrács az 1950-es évek előtti időszakban csak a tehetősebb rétegek étele lehetett, de akár az is, hogy vendéglői találmányról van szó. A tehetősebbek, nagyobb szőlőterületet birtokló polgárok és parasztgazdák is csak alkalmi jelleggel készíthették a jelentősebb emberi erőt igénylő munkák alkalmával, amilyen például a szőlőkapálás vagy a szüret.

A Muravidéken ma már a bogrács elsősorban vendégváró szerepet tölt be, nagyobb szőlőhegyi munkálatok alkalmával főzik, valamint a vendéglátás, a turizmus és az éttermi kínálat szolgálatába állt. A jeles közösségi események ételévé is vált. 2011 óta köré épül Lendva város legjelentősebb turisztikai rendezvénye, a Bográcsfeszt is.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán, Tivadar Éva (2014): Hetés népi táplálkozása. Hogy ne menjen feledésbe 3. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.