
A muravidéki batikolt hímes tojás
Szakterület
kulturális örökség
Fellelhetőség helye
Muravidék
Értékszint
Muravidéki Magyar Értéktár
Felvétel dátuma
2016. 05. 31.
Javaslatot készítette
Kepéné dr. Bihar Mária néprajzkutató, történész és dr. Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató, muzeológus
Javaslatot benyújtotta
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség
A muravidéki batikolt hímes tojás
Szakterület
kulturális örökség
Fellelhetőség helye
Muravidék
Értékszint
Muravidéki Magyar Értéktár
Felvétel dátuma
2016. 05. 31.
Javaslatot készítette
Kepéné dr. Bihar Mária néprajzkutató, történész és dr. Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató, muzeológus
Javaslatot benyújtotta
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség
A muravidéki magyarság körében gazdag húsvéti szokásrend őrződött meg, amelynek fontos eleme a muravidéki népművészet apró kincse, a hímes tojás. A húsvéti ünnepkörben – más vidékektől eltérően – itt nem a locsolóknak szánt ajándékként jelenik meg a hímes tojás, hanem húsvéthétfőn a keresztszülők egyebek mellett hímes tojást is ajándékoznak a keresztgyermekeiknek. A különféle hagyományos hímes tojások készítési technikái közül az egyszínűre festés, a berzselés, a karcolás és a batikolás ismert a Muravidéken. A Lendva-vidékre a piros-fekete batikolt tojás, míg az Őrségre inkább a karcolásos technika volt a jellemző.
A tojásdíszítési technikák közül minden kétséget kizáróan a legmagasabb fokra a batikolás fejlődött. A Muravidéken fellelhető batikolt hímes tojások viaszírásos, festékbe mártós technikával készülnek, alapszíneik pedig a piros és a fekete. A piros-barnás színt a hetési Szijártóházán egykoron a vöröshagyma héjából kapták, a feketét pedig boltban vásárolták. A muravidéki hímes tojások motívumvilága a művészet ősi, alaprétegéhez tartozik, termékenységi szimbólumokat, természeti motívumokat idéznek. Az eddig összegyűjtött különféle tojásmotívumok száma mintegy háromszázra tehető. Minden falunak, sőt minden tojásdíszítő asszonynak megvannak a maga saját motívumai.
A Muravidéken az 1960-as években még tizenkét településen készítettek batikolt tojást, majd ez a tudás fokozatosan feledésbe merült, csak Dobronakon maradt meg. Aztán az 1990-es évek elején úgy tűnt, a hímes tojás festése teljesen eltűnőfélben van a Lendva-vidéken, de Urisk Erzsébet hetési származású tanárnő kutatásai és a dobronaki hímestojás-kiállítások újra ráirányították a figyelmet. Ekkor a még meglévő tudást felgyűjtötték, majd segítettek feleleveníteni, illetve visszatanítani a tojásírást. Napjainkban már többen gyakorolják, őrzik és tanítják ezt a hagyományt. Mi több, a hagyományőrzés ezen ágában már népi iparművészekkel is büszkélkedhet a Muravidék. Dobronakon pedig minden év húsvétján tojáskiállítást rendeznek, valamint a lendvai várban található „A Lendva-vidék szakrális emlékei” című kiállításnak is állandó elemei a muravidéki hímes tojások.

















A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia
- Gönczi Ferencz (1914): Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Szabó Lipót könyvnyomdája, Kaposvár. [Reprint 1996.]
- Urisk Erzsébet (2019): A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken. Hogy ne menjen feledésbe 1. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.
- Urisk Elizabeta (2017): A viaszolt hímes tojás készítése a Muravidéken = Izdelovanje pirhov v batik tehniki v Prekmurju. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.