A Millenniumi emlékmű, a budapesti városkép meghatározó alkotása a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket. Az építészeti terveket Schickedanz Albert műépítész készítette, az eredeti szobrok többsége pedig az alsólendvai születésű Zala György munkája. Az emlékmű elkészítésére Wekerle Sándor miniszterelnök személyesen kérte fel a két művészt 1894-ben.

A kompozíciót a középen elhelyezett, 36 méter magas korinthoszi oszlopon álló Gábriel arkangyal uralja. Egyik kezében a magyar koronát, a másikban az apostoli kettős keresztet emeli a magasba úgy, ahogy azt a legenda szerint Szent István álmában tette. Gábriel útmutatóként magasodik az oszlop talapzatán elhelyezett, lóháton ülő hét vezér fölé. A központi szoborcsoport mögött kétoldalt egy-egy félköríves kolonnád húzódik. A két oszlopcsarnokban a magyar történelem hét-hét neves személyiségének bronzszobra áll, míg a nyitott szoborfülkék kőlábazatán elhelyezett domborművek az adott személyiség korára vagy tevékenységére jellemző történelmi jelenetet ábrázolnak. Az 1897-ben jóváhagyott tervek a következő szoboralakokat említik: Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János, I. Ferdinánd, III. Károly, II. Lipót, Mária Terézia és Ferenc József. A tervezetbe később nem királyként Hunyadi János került Szapolyai helyére. A Habsburg uralkodóházból származó királyok szobrait 1945 után eltávolították, a helyükre a magyar nemzeti szabadságküzdelmek vezető alakjai kerültek.

Az oszlopcsarnokok belső végein, a kolonnádok tetején egymással szemben áll a Háború és a Béke kocsija. A bal oldali árkádsor másik, külső oldalán a Munka és a Jólét, a jobb oldalon pedig a Tudás és a Dicsőség allegorikus bronzfigurái állnak. A szobrokat mind Zala tervezte, de végül a királyszobrokat más szobrászok bevonásával készítette el. A kész emlékművet – kibővítve a nagy háborúban elesett katonáknak emléket állító Hősök emlékkövével – csak 1929. május 26-án avatták fel. A térhez kapcsolódó első nagy eseményre az 1930-as Szent Imre-év keretében került sor. 1932-ben kapta a Hősök tere nevet.

A tér a nemzet és az ország egész történelmét megidézi. Nemcsak a háborúk áldozataira emlékeztet, hanem a békeidők alkotóira és alkotásaira, a magyar művelődés időtálló értékeire is.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Borbás György (1999): A millennium szobrásza Zala György. Kossuth Kiadó, Budapest.
• Borbás György (2017): A millennium szobrásza Zala György. Kossuth Kiadó, Budapest.
• Pisnjak Atilla, Király M. Jutka (szerk.): Az alsólendvai Zala György. A muravidéki Zala György-év alkalmából. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva.
• Hősök tere. Nemzeti emlékhelyek. Nemzeti Örökség Intézete. https://intezet.nori.gov.hu/nmezeti-emlekhelyek/Budapest/hosok-tere