A lendvai vár a Muravidék és a szlovéniai magyarság egyik legfontosabb épülete, amely a Lendva-hegy 266 méter magas, stratégiai jelentőségű pontján áll. A több évszázados épület komoly építészeti értéket hordoz, olyan műemlék, amely különösképpen a barokk várépítészet jegyeit hordozza magán. Eredeti, 18. századi manzárd tetőszerkezete és padlása fontos építészettörténeti emlék. Jelenlegi „L” alakú formája pedig az Esterházyak I. Lipót király iránt érzett hálájának köszönhető.

A vár és a várdomb még részben feltáratlan. A történészek és a régészeti leletek tanúsága szerint azonban minden bizonnyal a mai várkastély helyén már a 12. század előtt is állt erőd. Arról, hogy a vár alapjait kik rakhatták le, egyelőre még nem rendelkezünk pontos adattal, de annyi bizonyos, hogy egy 1192-ből származó oklevél tanúsága szerint a település és vele együtt a vára ekkor került a Hahót család tulajdonába, majd olyan jelentős magyar arisztokratacsaládok birtokában volt, mint a Bánffyak, a Nádasdyak és az Esterházyak.

Fontos végvár volt, jelentős szerepet töltött be a török elleni védekezésben a 16–17. században. Számos monda és legenda fűződik hozzá, amely ezt a kort öleli fel. A mondák szerint a vár alatt alagútrendszer húzódik, valamint a vár egyik ablakából vetette ki magát Bánffy Piroska, a várúr leánya, mert azt hitte, hogy kedvese, Hadik Mihály meghalt egy török elleni párviadalban. Ugyanezen mondakör szerint a vár tornyát egykoron egy Fekete Mária kegykép-freskó díszítette.

A várépület több évszázados történelme során olyan nagy jelentőségű eseményeknek volt színtere, mint Beatrix királyné vagy Mátyás király alsólendvai látogatása, Kultsár György református prédikátor könyveinek alsólendvai kinyomtatása 1573-ban. Az I. világháborút követően azonban elég mostoha sors jutott a várépületnek, amelyben működött iskola és laktanya is. A várfalat a jugoszláv kommunista hatalom 1947-ben lebontatta, hogy a tégláit felhasználják a tűzvész áldozatává vált egyik dobronaki településrész újjáépítésére.

1972-től a várkastély a Lendvai Galéria és Múzeum intézménynek nyújt méltó helyet. Az intézmény több ezer értékes tárgyat, művészeti alkotást, fotót és dokumentumot őriz a muravidéki magyarság történetére és néprajzára vonatkozóan, 1.200 négyzetméternyi állandó kiállítás formájában mutatja be a vidék történelmét, néprajzát és művészetét.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Göncz László (1996): Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.
• Horváth Sándor (1942): Alsólendva múltja és jelene. Alsólendva.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): Az alsólendvai vár históriája. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 23–27.
• Lendvai Kepe Zoltán, S. Sebestyén József (2012): Alsólendva vára = Grad Dolnje Lendave. Lyndvamuseum 4. Lendvai Galéria és Múzeum, Lendva.
• Lendvai Kepe Zoltán, S. Sebestyén József (2013): Az (alsó)lendvai vár I–II. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 22–29.
• Kepéné Bihar Mária (2012): Pillanatképek Lendva történetéből. RTV Slovenija, Lendvai Tévéstúdió. (dokumentum-játékfilm)