A lendvai Szent Katalin-templom

Szakterület

kulturális örökség

Fellelhetőség helye

Lendva

Értékszint

Muravidéki Magyar Értéktár

Felvétel dátuma

2021. 05. 25.

Javaslatot készítette

Patyi Zoltán, az MNMI munkatársa

Javaslatot benyújtotta

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet

A lendvai Szent Katalin-templom

Szakterület

kulturális örökség

Fellelhetőség helye

Lendva

Értékszint

Muravidéki Magyar Értéktár

Felvétel dátuma

2021. 05. 25.

Javaslatot készítette

Patyi Zoltán, az MNMI munkatársa

Javaslatot benyújtotta

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet

A lendvai Szent Katalin-templom a lendvai plébániához tartozó római katolikusok legjelentősebb épített öröksége, amely már 270 éve díszíti Lendva városának központját. A helyén feltehetően már 1608-ban egy templom épült, amely kisebb-nagyobb javításokkal 1751-ig szolgálta a híveket. A jelenlegi templomot az Esterházy család egyik nőtagja építtette 1749 és 1751 között, Péntek József plébános szolgálata idején. Az építkezésnél a főúthoz alkalmazkodtak, ezért a templom, amelyet 1751-ben Tauzy Ferenc zágrábi püspök szentelt fel, nem néz keleti irányba.

A barokk templomot egy háromemeletes, kettős hagymakupolával fedett torony uralja, amelynek harangjaiból – más templomharangokhoz hasonlóan – az első világháborúban ágyút öntöttek. A lendvai hívek adományából 1926-ban sikerült négy új harangot vásárolni a toronyba, amelyeket Strausz Flórián kanonok áldott meg. Az ötödik, úgynevezett lélekharangot a Toplak család ajándékozta a templom számára 1936-ban.

A főoltár festményét, amely Alexandriai Szent Katalint, a templom védőszentjét ábrázolja, Felix Barazutti itáliai mester készítette 1888-ban. A főoltár két oldalán két-két szentéletű püspök, illetve egyházatya életnagyságú szobra áll: Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely, Szent Orbán. A négy barokk mellékoltár közül a Szent Kereszt-oltár művészi értéke miatt emelkedik ki, a Szűzanyát ábrázolót pedig Szent István és Szent László király szobra vigyázza.

A történelem során a templom több nagyobb felújításon esett át, amelyek nem minden esetben szolgálták a templom eredeti belső formájának megmaradását. Az 1960-as években lemeszeltették a Pandur József és Pandur Lajos fivérek által a templom szentélyének és hajójának mennyezetére a 20. század elején készített falfestményeket, az 1936-os felújítások során pedig beépítették a szentély alatti sírbolt lejáratát, a benne lévő halottak többségének kilétét pedig titkolózás övezi.

A templomban új orgona, járókövek és gyóntatószékek találhatók. Felújították továbbá a tetőzetet, a főoltárt és a mellékoltárokat. A templom előtti téren Szent Flóriánnak az 1700-as években már létező homokkő szobra mellé 2000-ben került Szent István király egészalakos bronzszobra, majd később Boldog Anton Martin Slomšek maribori püspök szobra. A templomban máig szlovén és magyar nyelvű misét is mondanak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

    • Abraham Klaudia (2013): A Szent Katalin plébániatemplom. In: Király M. Jutka (szerk.): Lendva 820 éve = 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 50–51.
    • Göncz László (2009): Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 50–51.
    • Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): A lendvai Szent Katalin templom. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 54–56.
    • Varga Sándor (1992): A lendvai plébániatemplom történetéből. Hazánk, Győr.
    • Patyi Zoltán (2020): Tények és talányok a 270 éves lendvai Szent Katalin-plébániatemplommal kapcsolatosan. Naptár 2021. A szlovéniai magyarok évkönyve. 101–107.