A Lendva-vidék népzenei szempontból elhanyagolt vidéknek tekinthető, ugyanis Magyarországgal ellentétben itt alig volt gyűjtés. A gyűjtések 1962-ben kezdődtek el, amikor Király Ernő zeneszerző az Újvidéki Rádió népzenei szerkesztőjeként bejárta Jugoszlávia magyarlakta településeit, köztük a Muravidéket is, majd 1969-ben a zombori születésű Kiss Lajos népzenekutató végzett itt népzenei gyűjtést az MTA munkatársaként. A legkésőbbi kutatás Paksa Katalin és Németh István 1998-as közös gyűjtése az MTA Zenetudományi Intézet kiküldetésében.

A Lendva-vidéki népdalok megörökítésében azonban vitathatatlan fontosságú Horváth Károly munkája. A Zala Megyei Tanács és a Néprajzi Múzeum 1968-ban és 1969-ben egy-egy hétre megbízást adott neki arra, hogy tekintse át a Lendva környéki magyarok népzenei életét. Horváth Károly ugyanis már korábban gyűjtötte a zalai népdalokat, a rédicsi határállomás megnyitásával pedig a határon túli magyarok dalait is lehetősége nyílt megörökíteni. A nagyon rigorózus ki- és beutazási rendszer ellenére szívesen látogatta a Muravidéket, gyűjtői tevékenységét pedig helyi népdalkörök szakmai vezetőjeként 1989-ig folytatta. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy a Lendva-vidéki népdalok ne csak felvételein és kiadványaiban jelenjenek meg, hanem tovább éljenek a Lendva környéki magyarok körében, hogy az itt élők először az e tájon énekelt és terjesztésre alkalmas dalokat ismerjék meg és énekeljék.

Horváth Károlyt a gyűjtéseknél elsősorban a népdal érdekelte, de a gyűjteményében találhatók népies dalok, műdalok, gyermekdalok, balladák, szokásdalok is. A mintegy 13 ezres népzenei gyűjteményben több mint 800 Lendva-vidéki. A dalok többsége új stílusú, melyeknél szembetűnő az első és az utolsó sor dallamának azonossága, de van közöttük ősi stílusú népdal is, melyeket az ötfokúság, az ereszkedő dallamvonal jellemez. Utóbbi minden bizonnyal annak köszönhető, hogy volt a területnek egyfajta elzártsága, ami konzervált. Ennek egyik példája az Átimennék a Murán kezdetű dal Dobronakról.

A Lendva-vidéki népzenei anyag, akárcsak a zalai, dalaiban, dallamszerkezetében, szöveganyagában nagyon egyedi. Az itteni dalok olyan értékeit képviselik a magyar népzenének, ami talán segít még jobban differenciálni, megmutatni a magyar népzene hihetetlen gazdagságát és sokszínűségét.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Bence Lajos (2012): Ennek a vidéknek sajátos népzenei arculata, zenei „nyelvezete” van. Beszélgetés ifj. Horváth Károly népzeneoktatóval, népzenésszel. Népújság, LVI. évf. 22. sz.
• Gönczi Ferencz (1914): Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Szabó Lipót könyvnyomdája, Kaposvár. [Reprint 1996.]
• Horváth Károly (1992): Átimennék a Murán… Lendva környéki népdalok. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Budapest.
• Paksa Katalin (1998): Magyar népzene a Muravidéken 1998-ban. Muratáj. Irodalmi, művelődési, társadalomtudományi és kritikai folyóirat. Lendva. 111–118.
• Paksa Katalin, Németh István (2018): Muravidéki magyar népzene. Hagyományok Háza, Budapest. MMÖNK, Lendva.
• Vajda József (1978): Hallottad-e hírét Zalaegerszegnek? 333 zalai népdal. Zala Megyei Levéltár, Zalaegerszeg. (Zalai Gyűjtemény 10.)