Az őrségi ember életében a gyümölcsfáknak mindig fontos szerepe volt. A gyümölcstermesztéshez szükséges természeti feltételek is optimálisak ezen a vidéken. Ezt bizonyítja az is, hogy az Őrség szlovéniai részén, azaz a Dombvidék területén szinte minden háznál találni szépen termő gyümölcsfát. Az őrségiek rengeteg gyümölcsfát ismertek, minden gazdálkodási célra megvolt a saját, külön fajtájuk. Ezek a régi, őshonos fajták a betegségekkel szemben ellenállóbbak, bőtermő és hosszúéletű fák voltak, amelyek gyümölcse kiváló beltartalmi értékkel rendelkezett. A fák termését az itt élő emberek ma is sokoldalúan fel tudják használni, aszalvány, gyümölcslé, lekvár, pálinka és különféle ételek készülnek belőlük. A fák életét és gondozását pedig számos néphagyomány övezi. Az 1940-es évektől, a szövetkezeti gazdálkodás korszakától azonban az őshonos fák pusztulásnak indultak, és helyüket folyamatosan az új, nemesített fajták vették át.

A dombvidéki terület őshonos, régi gyümölcsfafajtáinak megmentését dr. Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató javaslatára a hodosi magyar nemzetiségi önkormányzat karolta fel 2011-ben. A kezdeményezést szakmailag Kovács Gyula pórszombati erdész és pomológus segítette. A vidék régi gyümölcsfáinak felkutatása és az őshonos gyümölcsfák oltóágainak gyűjtése 2012-ben indult meg. Ugyanezen év telén Kovács Gyula beoltotta a fákat, májusban pedig egy szép, családias ünnepség keretében elültették a facsemetéket, összesen 46 gyümölcsfát, köztük téli savanyúalmát, mosánszkit, batult, mézeskörtét, sózókörtét, Petőfi almafáját. Így jött létre a kapornaki tájház udvarán a Muravidék első őshonos gyümölcsfákat tartalmazó gyűjteménye, az őshonos gyümölcsfajták génbankja. A gyűjtemény a Kovács Gyula által alapított Tündérkert-mozgalomhoz kapcsolódik, amelynek célja a Kárpát-medencei őshonos gyümölcsfafajták megmentése és népszerűsítése. A kapornaki tájháznál pedig minden év májusában eszmecserét szerveznek a gyűjtemény jövőjéről és jelentőségéről.

Az őshonos gyümölcsfafajták kapornaki gyűjteménye felbecsülhetetlen természeti, helytörténeti, kulturális és társadalmi értéket képvisel. A régi fajták megmentésével jelentős népi természetismereti, gyümölcsészeti, gazdálkodási tudás mentődött át a következő generációknak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Abraham Klaudia (2013): Gyümölcsös és génbank nyílt Kapornakon. A Muravidék első Tündérkertje. Népújság, LVII. évf. 22. sz. 5.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2016): A Kapornaki Tündérkert. Magyar Értékek Tárháza. Népújság. LVI. évf. 16. sz. 9.