A Kapornaki Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény 1997-es megnyitásával a szlovéniai magyarság első helytörténeti és néprajzi gyűjteménye lett. A 101-es szám alatt, Őrihodos és Domafölde szomszédságában az egy szeren álló, Skerlák-háznak nevezett paraszti épületegyüttesben kapott otthont az őrségi ember életét bemutató gyűjtemény.

Az alápincézett lakóépület a 20. század első harmadában épült téglából, tetejét cseréppel fedték.

Építtetői a földműves családból származó testvérpár, Skerlák Sándor (született 1899-ben) és Skerlák Ferenc (született 1901-ben) volt. A szorgalmas és igyekvő fiúk Amerikában élő nagybátyjuk hathatós anyagi támogatásával emelték az épületet. A lakóház udvara és környezete remekül tükrözi egy 20. századi őrségi porta felépítését, évszázados fejlődését. Az épülethez köcsögfa, faragókamra, boronás méhes, cséplőpajta, kispajta, istálló és egy ide telepített boronafalú présház tartozik. Az épület lakrésze egy nyitott verandából, egy keskeny folyosóból, a folyosóról nyíló, kemencével ellátott, mászókéményes konyhából, kamrából és kettő kályhás lakószobából áll. A konyha főbb berendezési tárgyait a sarokpad, a felette lévő tálas, az asztal, a falba beépített téka és a kemence jelentik, valamint sok apró használati eszköz és edény, amelyek a két világháború közötti időszakra jellemzők.

A történeti Őrség, különös tekintettel a Szlovéniához csatolt őrségi falvak múltját ismerhetik meg a látogatók olyan értékes levéltári források, tárgyak és térképek segítségével, mint Könye János hodosi magyar szabólegény vándorkönyve vagy a Luther Márton- és Kossuth Lajos-ábrázolások.

A ház és az udvar egyes tárgyai révén hiteles képet kaphatunk egy őrségi nagygazdacsalád 20. század eleji mindennapjairól: a pajtában mezőgazdasági eszközök, a faragókamrában egymás mellett sorakozó szerszámok, a boronafalú méhesben a zsúpszalmából fonott kasok találhatók.

A néprajzi gyűjteménynek helyet adó Skerlák-ház már önmagában is értékes népi műemlékegyüttes, amely a portához tartozó számos gazdasági épülettel hitelesen mutatja be az őrségi életmódot és gazdálkodást. A gyűjteményhez egy értékes, az őshonos őrségi gyümölcsfákat magába foglaló gyűjtemény, úgynevezett Tündérkert is tartozik, továbbá a Skerlák-porta ad helyet az itt lakók közösségi ünnepeinek, rendezvényeinek.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Nagy Zoltán (2005): Állandó néprajzi kiállítás Kapornakon. In: Göncz László (szerk.): Hodos és Kapornak története = Zgodovina Hodoša in Krplivnika. Lendva. 299–310.
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): A kapornaki Skerlák-ház. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 72–74.