Kapornak település határában, árnyas fák alatt található egy kis ligetben a helyiek által csak kapornaki forrásnak nevezett, természetes vízfolyás. 12 fokos vize még soha nem fagyott be, ahogy a patak sem, amibe a forrás belefolyik. A forrás vizét régen ivásra, főzésre, mosogatásra hordták haza a falusiak. 2014-től hivatalosan is a „Kapornaki forrás” nevet viseli, vizét pedig a kapornaki néprajzi gyűjtemény vizének nevezték ki, amit jeles alkalmakkor, közösségi összejöveteleken használnak szomjoltónak.

A forrás történetéről írott, levéltári forrásanyag még nem került elő, így története a kapornaki és hodosi idős emberek emlékezetében őrződött csak meg. Egyes visszaemlékezők szerint a forrás már a törökök idejében is folyt itt. Folyása sohasem apadt el, még a legnagyobb szárazságok idején is csörgedezett.

A forrást állítólag 150–200 évvel ezelőtt a Laczó család építette ki téglából. Felette pedig két tölgyfa állt, amelyeknek gyökere benőtt a forrásba, ezért rendszeresen, két-három évente tisztítani kellett a kutat. A tisztítás elég nagy munka volt, ezért a kutat használók egymás között szétosztották a feladatokat, a munka végeztével pedig egyféle áldomást tartottak. A forrást gyökereikkel benövő tölgyfákat végül 1960-ban kivágták.

Az 1960–70-es években a forrás jelentőségét növelte, hogy nem volt minden háznál kút, így a forrásnak nélkülözhetetlen szerepe volt a mindennapi vízellátás biztosításában. A vizet vödörben, korsóban hordták haza, főleg esténként a munkák végeztével. A helyi lányok és legények a forrásnál találkozgattak. A helyi anekdoták szerint a szerelmesek a vizet félúton kiöntötték, hogy visszamehessenek a forráshoz és a kedvesükhöz.

A helyiek úgy tartják, ez a víz különösen egészséges, s akik rendszeresen fogyasztották, mind hosszú kort értek meg. Kapornakon ma is sok a szépkorú. Az idős helyiek szerint a Dombvidéken nagyon sok hasonló forrás van, de a kapornaki forrás vize a legjobb.

A forráshoz értékes kultúrtörténeti adatok és anekdoták tartoznak, amelyek sokat elárulnak a vidék lakosságának életmódjáról, mindennapjairól. A forrás fontos társadalmi találkozópontja volt a vidék lakóinak, amelyhez Szalafőtől Salig ragaszkodtak.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Ábrahám Klaudia (2015): A kapornaki forrás története. Magyar Nemzet. Megjelent online 2015. 02. 15. https://magyarnemzet.hu/archivum/korabbi-partmereink/a-kapornaki-forras-tortenete-3998242/