A harangozás jelentős kultúrtörténettel bíró, kultikus eljárás, amelyet már az ókori Rómában is ismertek figyelemfelkeltő, vészjelző célzattal. A déli harangszó pedig nekünk, magyaroknak különösen kedves, hiszen III. Callixtus pápa rendelte el a nándorfehérvári diadal alkalmából.

Harangokat azonban nemcsak a templomok tornyában helyeznek el, hanem a téglából vagy kőből épült harangtornyokba és a fából ácsolt haranglábak tetejére is. A népi építészet definíciója szerint a harangláb a harang elhelyezésére szolgáló oszlop vagy gerendaszerkezet, amely az időjárás viszontagságai ellen védi a harangot. A haranglábak méreteire jellemző, hogy általában a falu épületeivel egyforma magasak, csak csekély mértékben emelkednek ki azok közül.

A fa haranglábak, szoknyásharangok elválaszthatatlanul hozzátartoznak a Lendva-vidéki falvak arculatához Fontos népi építészeti és építészettörténeti emlékek, vallási és hírközlési objektumok, valamint valóságos ácsremekek. Az ácsolt haranglábak között egy önálló altípust képeznek a Kárpát-medencében, népi elnevezésüket pedig a tetőszerkezetük szoknyás kialakítása adta. Ma három Lendva-vidéki településen áll még szoknyásharang.

Göntérháza legrégibb vallásos építménye épp szoknyásharangja, amely egyes források szerint 1860-ban készült, míg mások szerint 1889-ben. A toronytörzs oszlopaiba az 1889-es és az 1924-es évszámot vésték, ez utóbbi egy javításra utalhat. A benne lévő harangot az első világháború idején, 1917 végén a hatóság elvitte háborús célokra, fegyver készült belőle. A mai harangot a falu lakói 1924-ben vásárolták, és ebben az évben fel is szentelték. A harangon német nyelvű felirat olvasható, amelynek jelentése „Öntve Szabó Ernőnél Grazban 1923-ban, száma 2230.” A haranglábat legutóbb 2019-ben újították fel.

A kámaházi szoknyásharangot egyes források szerint 1737-ben, míg mások szerint 1870 táján építtették a község lakói. Ez az építmény eredetileg nem a mostani helyén állt, hanem az út másik oldalán. A haranglábat legutóbb 2016-ban újították fel.

A pincei harangláb állítási dátuma bizonytalan, valószínűleg a 19. század első felében ácsolhatták. Egy 1828-as egyházlátogatási jegyzőkönyv már említést tesz arról, hogy a faluban egy egyszerű harangláb áll 50 font súlyú haranggal. A haranglábat legutóbb 2019-ben újították fel.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Bödei János (1939): Adatok Hetés népi építkezéséhez. Vasi Szemle, évf. 5–6. sz. 322–328.
• Gönczi Ferencz (1914): Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Szabó Lipót könyvnyomdája, Kaposvár. [Reprint 1996.]
• Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): Fa haranglábak a Lendva-vidéken. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 59–61.
• Sisa Béla (2001): A Kárpát-medence fatornyai. Wooden bell towers in the Carpathian basin. Nyíregyháza–Sóstófürdő.