
A dobronaki Nepomuki Szent János-szobor
Szakterület
kulturális örökség
Fellelhetőség helye
Dobronak
Értékszint
Muravidéki Magyar Értéktár
Felvétel dátuma
2020. 05. 10.
Javaslatot készítette
Kepéné dr. Bihar Mária néprajzkutató, történész és dr. Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató, muzeológus
Javaslatot benyújtotta
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség
A dobronaki Nepomuki Szent János-szobor
Szakterület
kulturális örökség
Fellelhetőség helye
Dobronak
Értékszint
Muravidéki Magyar Értéktár
Felvétel dátuma
2020. 05. 10.
Javaslatot készítette
Kepéné dr. Bihar Mária néprajzkutató, történész és dr. Lendvai Kepe Zoltán néprajzkutató, muzeológus
Javaslatot benyújtotta
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség
Nepomuki Szent János a hidak, a vízen járók és a gyónási titok védőszentje, aki a Muravidéken is nagy tiszteletnek örvendett. Erről tanúskodnak szobrai is, közöttük a dobronaki, amely a Muraszombatba vezető út mentén, a Bakonaki-patakon átvezető híd mellett áll. A visszaemlékezések szerint azonban a szobor eredetileg az út másik oldalán állt. Az 1970-es években, az út nyomvonalának kisebb módosításakor és az úttest aszfaltozásakor helyezték át.
A szobor emeltetési évéről és emeltetőjéről nincsenek feljegyzések. Nepomuki Szent János tisztelete azonban a barokk korhoz, az ellenreformációhoz köthető, és a 18. században volt a legvirágzóbb. Ebből kifolyólag a szobor az 1700-as évek második felében készülhetett. A szobor nem eredeti formájában látható, ugyanis az egykori visszaemlékezők úgy tartották, hogy a szoborfülkének 1923-ig piramis alakú, cseréppel fedett teteje volt, s az említett évben ezt átépítették kupolaszerű tetőzetre.
A szent dobronaki ábrázolásának egyik érdekessége, hogy nem önmagában áll, hanem szoborfülke védi. Emellett ikonográfiai típusa és megformáltsága is különösen értékessé teszi. Nepomuki Szent János alakja ugyanis a keresztre feszített Krisztust tartja egy pálmaággal együtt. Ez a keresztény művészetben a Krisztussal együtt vállalt vértanúság egyik kifejezési módja. Meg kell továbbá említeni, hogy szakállat visel, valamint bitériumot, azaz papi fejfedőt, pelerint, kanonoki csipkés karinget és reverendát. Ezen öltözék vált ábrázolásának egyik fő attribútumává is. Testtartása is figyelemreméltó: kontraposzt helyzetben áll, azaz a csípő és a váll ellentétes irányú mozgásából összetevődő egyensúlyi helyzetben, amely a szobrászatban igen kedvelt, mert kiemeli az emberi test szépségét, karcsúságát, valamint előkelőséget, belső szépséget és dinamizmust fejez ki.
A szobor további érdekessége, hogy a minden bizonnyal homokkőből faragott szobrot festés díszíti. A szobrok festése már az őskorban és az ókori kultúrákban is ismert művészeti gyakorlat volt. A festés még élőbbé, realisztikusabbá teszi a szent alakját. A szoborfülke legutóbbi felújítása 2011 nyarán a Dobronaki Jánosok Társaságának köszönhetően valósult meg.




A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia
- Kepéné Bihar Mária, Lendvai Kepe Zoltán (2011): Nepomuki Szent János szobra Dobronakon. In: Király M. Jutka (szerk.): Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet, Lendva. 39–40.
- Varga Sándor (1997): A dobronaki plébánia történetéből. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva.