Lendván sok titokzatos és kissé elhagyatott hely van. Az egyik ilyen a lendvai vár közelében található Csontos nevezetű kavicsos út, amely a Lendva-hegyre vezet fel. Egyesek szerint ez az út egy régi középkori temető volt, mások szerint pedig az 1603-as török elleni csata után ide temették a török holttesteket.

Akik ötven-hatvan évvel ezelőtt ezen az úton sétáltak fel a hegyre, azokat még egy különös szobor fogadta az út bal oldalán: a Csontos szentje, illetve népiesen a „kukurculu szent”. A Csontos és a Dolac nevezetű utak találkozásánál az útkereszteződésben egészen az 1970-es évekig egy élethűre festett, csak térdig megmintázott szoboralak állt, aki nem más, mint a Muravidék egyik legközkedveltebb szentje: Keresztelő Szent János. A barna szőrcsuhát viselő szobor egy bárányt fogott a kezében, szemét ragyogó kékre festette az ismeretlen mester. A szobrot az egyházi források szerint Jodolka Teréz állíttatta az 1780-as években. 

A szájhagyományban az a történet terjedt el a szoborról, hogy a római korban ezen a helyen egy farkas széttépett egy testvérpárt, és az ő tiszteletükre állították a szobrot. Mások szerint csak a talapzat volt római kori, és a testvérek tragédiája később történt. Őrájuk emlékeztet Keresztelő Szent János szobra, aki a korán meghalt gyerekek védőszentje is. A források szerint a csodás szobor a Lendva-hegyen, az egykori Štihec vendéglő előtt állt, de az 1970-es évek elején, a kocsma megnyitását követően a szobrot eltávolították és egy ideig hányatott sors jutott neki. A szobor márványtalapzata sokáig az út mellett hevert, a mellszobrot viszont sikerült megmenteni, és még most is a lendvai várban látható „A Lendva-vidék szakrális emlékei” című állandó kiállítás részeként.

Napjainkban már kevés olyan ember van, aki látta eredeti helyén a szobrot, csak egy csodálatos módon előkerült fotó örökíti meg régi helyén. Ez a szobor talán nem a legértékesebb és leghíresebb lendvai szobor, de az biztos, hogy a legérdekesebb és a legtitokzatosabb történet fűződik hozzá. 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Beszélgetés dr. Lendvai Kepe Zoltánnal, a Lendvai Galéria és Múzeum főmuzeológusával. Készítette: Kepe Buda György. Lendva, 2021. 01. 10.
• Diós István szerk. (2002): A szentek élete I. Szent István Társulat, Budapest. 270–274.
• Magyar Zoltán (2010): A lendvai Csontos. Muravidéki népmondák. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 74/41.
• Magyar Zoltán (2010): A lendvai Csontos. Muravidéki népmondák. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 100/139.
• Varga Sándor (1992): A lendvai plébániatemplom történetéből. Hazánk, Győr.