A Bordásokról szóló helyi monda története az Osztrák–Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza, és a szövőszék egyik jellegzetes alkatrészét készítő férfiról és leszármazottairól szól. Történetük nincs lejegyezve, apáról fiúra, illetve anyáról leányra szállt.

A hosszúfaluhegyi emberek egykoron – mint a környékbeli parasztgazdák többsége – gazdasággal, mezőgazdasággal és egyéb tevékenységgel foglalkoztak. Itt élt egy bordákat készítő, Matjasec István nevű férfi is. A borda, a szövőszék egyik legjellegzetesebb alkatrésze a vízszintes, pedálos, úgynevezett lábítós szövőszéknél a keresztfonalak tömörítését, leverését szolgálta. Matjasec István, vagyis Pista bácsi, ahogy nevezték, a bordákat a mai Magyarország területén is rendszeresen árusította. Az ottani hölgyek már messziről megismerték, és azt szokták mondani: Megérkezett a Bordás bácsi.

Bordás bácsi nagy vagyonra tett szert. Az a beszéd járta, hogy annyi pénzt vitt haza, hogy sírni szokott tőle. A sok pénzből telket vásárolt, ezért a Hosszúfalu-hegyi Nagy Szenyegetü (másképp Szenyégetü, jelentése szénégető) egyik része mind az ő kezébe került. Itt sárházat épített, amelynek gerendáján az 1890-es évszám szerepel.

Bordás bácsi után az egész családot Bordásoknak szólították. Matjasec Istvánnak négy gyermeke született. A legidősebb gyermekének, István fiának hat gyermeke született, és ő maradt a híres hosszúfaluhegyi sárházban. A hat gyermek közül egy fiú és öt lány volt, akik mind szépek voltak, életvidámak. A hegyiek el is nevezték őket Bordás-lányoknak, amire a lányok még felnőttkorukban is nagyon büszkék voltak. A Bordások híre annyira elterjedt, hogy Bordás bácsi lányának gyermekeit is – akik már nem a hegyi sárházban éltek – Bordásoknak nevezték. Bordás bácsi Belgiumba költözött leányunokája pedig a családi történetet oda is elvitte és saját fiának is elmesélte.

Bordás bácsi a háborús évek alatt katonaként harcolt, majd Galíciában eltűnt. A borda pedig a mai napig ott áll a sárházban, amit a Bordás bácsi épített, és ami féltve őriz minden emléket erről a különleges hegyi családról. A ma is álló sárház, amely egykoron zsúpfedeles volt, a Hosszúfaluhegy egyik legrégibb épülete.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Adatközlő: Gašpar Tot Anita (Muraszombat/Lendva, 1977). Gyűjtő: Tot Teodor. Lendva, 2021. 01. 04.
• Szolnoky Lajos (1982): Szövőszék. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 114–116.