Turnišče (Bántornya) település Lendvától 15 kilométerre fekszik, és a 13. századtól a Bánffy család alsólendvai ága birtokolta. A település egyik ékessége és minden bizonnyal legismertebb nevezetessége a 14. században épült temploma, amely a Bánffy család elsőszámú szakrális központja volt egészen a 16. századig. Az altemplom rejti ma is számos jeles Bánffy sírhelyét. Barokk stílusú főoltárán pedig az öltöztethető Mária- és Kis Jézus-szobrok mellett a magyar szent királyok, Szent István és Szent László szobrai is megtalálhatók.

A szakrális épület legkorábbi részének a templom szentélyét tekinthetjük. A szentély zárófalának külsején megfigyelhetők a román kori ablaknyílások és a 13. századi pártázat részei. A román stílusjegyek mellett markánsan megjelennek a gótikus átépítés jelei is. A templomot belülről Aquila János freskói ékesítik, amelyek 1380 és 1390 között készültek. A freskók közül a legértékesebb a Szent László-legenda falképsora, amely a Kárpát-medencében talán a legteljesebb módon őrizte meg a legenda minden egyes epizódját. Szent László lehetett ugyanis az egyik építtető Bánffy férfiú védőszentje. Aquila János és műhelye a szentély egyik falára megfestette a Bánffy családot is mint donátorokat, de ez a freskó 1928-ban megsemmisült. Mára csak egy fekete-fehér fénykép maradt róla. A templom padlózatában egy vörösmárvány sírkő is feküdt a Bánffyak ökörfejes címerpajzsával, de a reliefdíszes kőlemez valószínűleg 1928-ban kikerült a templomból, majd eltűnt.

Az egyik legnagyobb mérvű átalakítás a 18. században, a barokk korban érte az épületet, a most látható torony pedig a 19. században épült. A bántornyai templomot ma két párhuzamos épület alkotja. Az új részt 1914-ben kezdték építeni és 1915. december 26-án szentelték fel. Az építkezés kezdeményezője a belatinci gróf, Zichy August volt, az építész pedig Max Ferstel bécsi báró. A templom bővítésére a nagyszámú zarándok miatt volt szükség. A kegyhely legnevezetesebb ünnepe ugyanis az augusztus 15-ei Nagyboldogasszony-napi búcsú, amit mind a magyar, mind a szlovén hívek magukénak vallanak.

A bántornyai Árpád-kori, román és gótikus stílusjegyeket magán viselő templom fontos építészettörténeti érték, melyet tovább növel a Szent László-legenda ábrázolása.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Balažic, Janez (2009): Umetnine iz Prekmurja. Od romanike do modernizma. Murska Sobota.
• Hankovszky Béla, Kerny Terézia, Móser Zoltán (2000): Ave Rex Ladislaus. Budapest.
• Höfler, Janez; Balažic, Janez (1992): Johannes Aquila. Murska Sobota.
• Valter Ilona (2005): Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon. Budapest.