A Bakonaki-tó és környéke a Goričko Tájvédelmi Parkban található természeti egység, turisztikai látványosság, a helybéli és távolabbról érkező emberek pihenését, rekreációját és regenerálódását szolgáló helyszíne. A Bakonaki-tó Bukovnica (Bakónak) településtől délre, a Dombvidék (Goricskó) délkeleti részén, a Bakonaki-patak völgyében körülbelül 8 hektárnyi területen fekszik. A tó 500 méter hosszú, a legszélesebb részén pedig 200 méter széles, átlagos mélysége 2–3 méter, a legmélyebb pontja körülbelül 5 méter.

A tó mesterséges, akkumulációs tó, az árvízvédelmi intézkedések révén alakult ki a Lendva-patak és mellékfolyásai szabályozásának részeként. A tavat eredetileg haltenyésztésre szánták, de később elindult itt a horgászat és a sporthorgászat. A horgászok számára fontos halak az amur, a compó, a ponty, a keszeg és a süllő.

A tó közelében rétek, szántóföldek, a domboldalon pedig szőlőskertek találhatók, de a tavat többnyire bükkfából álló világos erdő veszi körül: délen a Közbirtokossági erdő, északon pedig a Fösüerdü övezi. A tó közvetlen közelében áll az 1828-ban épült Szent Vid-kápolna. A mellette található Szent Vid-forrás pedig a Bakonaki-tó védjegyének és a látogatók kedvelt úticéljának számít.

A Bakonaki-erdőben egy radieszteziológusokból és bioenergetikusokból álló csoport a 2001-ben kezdődött kétéves kutatás után megállapította, hogy közvetlenül a Szent Vid-kápolnánál két erővonal („sárkányvonal”) keresztezi egymást. Emellett a 450 méter átmérőjű területen körülbelül 50 erős energiapont található, amelyek közül huszonhatot kijelöltek, továbbá meghatározták, milyen betegségek kezelésére hatnak jótékonyan, s ennek eléréséhez mennyi időt kell eltölteni az adott energiapontnál. A korlátozott idejű, ám ismétlődő tartózkodás azért ajánlott, mert nem tolerálja mindenki azonosan a pontok sugárzását. Vannak ugyanis olyanok, akik rövid idejű ott tartózkodás után is bizsergést, hőséget vagy valami mást éreztek.

Akár hiszünk az energiapontok jótékony hatásában, akár nem, a festői környezet minden bizonnyal nyugalommal tölthet el bennünket. A tó és környéke a horgászat mellett pihenésre, túrázásra, gombászásra is lehetőséget nyújt, továbbá számos egyéb idegenforgalmi lehetőséget is kínál, egyik közülük a kalandpark.

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

• Interjú Kósa Ferenc dobronaki tanárral, helytörténésszel. Készítette: Kutoš Aljoša. Dobronak, 2021. 01. 18.
• Interjú Kovács Tibor – Ringó dobronaki lakossal. Készítette: Kovač Zsombor. Dobronak, 2021. 01. 19.
• Božič, Katja (2008): Energetske točke pri Bukovniškem jezeru. Jana, sz. https://revijazarja.si/clanek/alter/55ed65afcba39/energetske-tocke-pri-bukovniskem-jezeru
• Galli Károly, Halász Albert, Marton Jenő (2015): Csodaszép Szlovénia. Útikönyv. Hibernia Nova Kiadó, Budapest. 34.
• Göncz László (2009): Barangolás a Muravidéken. A Muravidék magyar kötődésű települései és épített öröksége. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 17.
• Bakonaki-tó. Dobronak Község. https://www.dobrovnik.si/objava/87849
• A Bakonaki-tó és környéke. Muravidék.re. https://www.muravidek.re/index.php/hu/allcategories-hu-hu/2-cikkek/13-a-bakonaki-to-es-koernyeke